Boldog új évet mindenkinek, visszatértem, mint Schwarzenegger, hogy tovább osszam az észt az emberi ballépésekről.
Tegnap este szórakozottan böngészgettem ezt a zseniális hírportált, amit Indexnek hívnak – talán ismeritek. Sikeresen ráakadtam erre a posztra, melyet a kommentek közt persze intenzíven szét is szedtek, mivel száz százalékig hamis volt, amit a cím állított. Nyilvánvalóan újra a zombikattintós lúzerek esetével állunk szemben. Én is beleestem a csapdába, lévén Cameron nagy tisztelője (bár a szóban forgó filmet még nem láttam). Szomorúan voltam kénytelen tapasztalni, mennyire, de mennyire szívatják az olvasókat a portálon belül is. Elvégre már ott vagyunk az Indexen. Megvagyunk, megfogtak minket. Innentől kezdve ugye a cél az, hogy ott is maradjunk. Erre a legjobb eszköz egy figyelemfelkeltő cikk, nemdebár?
A homokszem azonban hirtelen megjelenik a gépezetben, ugyanis a cikk, amire kattintottam, egy álhír, ami igencsak felidegesít. Az egy dolog, hogy az általam korábban olvasott cikkhez semmi, de semmi köze nincs (egyébként nekem nagyon gyanús a „Legolvasottabb az Indexen”-rész, mert érdekes módon borzasztóan gyorsan változva más és más cikkek válnak a legolvasottabbakká, legalábbis én így tapasztaltam) ennek a színvonaltalan szösszenetnek, de azonnal arra is késztetett, hogy becsukjam a böngészőt és gyorsan levezessem a felgyülemlett feszültséget egy gyors sakkpartival.
Lehet, hogy az ilyen módszerek csak nálam nem érik el a céljukat. Biztos velem van a baj. Elvégre én még mindig hiszek abban, hogy a minőségi tartalom hatékonyabban marasztalja az embereket. Ennek kapcsán egy gyors gondolat: azt hiszem, ez a blog provokatív témaválasztása mellett élvezhető szösszeneteket prezentál, s ezért voltak olvasóim még a hibernáció fél-egy hónapjában is.
Igaz a mondás: az elégedett kliens három embernek mondja el elégedettségét, az elégedetlen meg tíznek felrakja a Homárra. Én az Index elégedetlen kliense voltam ma.
A Magánfilozófia… na, az egy másik történet, s most fogalmam sincs, mit fogok vele kezdeni. Egy biztos: visszatértem, s van miről mesélnem.
Kimiccól