Eredetileg a hétköznapi tévéző mindennapjait meghatározó tévéműsorokról akartam írni, de ez a műsor… ez kicsapta nálam a biztosítékot.
A műsor előtt a tízes skálán 1,9 volt a port.hu-s értékelése, az első adás után 2,6-ra nőtt (jelenleg 2,5)! Mint látjátok, ez a fostalicska (amit nem tudtam megnézni, tehát csak a médiahypeból tudok következtetni) igenis cáfolja az emberek prekoncepcióit, mivel az adás után, ha minimálisan is, de emelkedik a pontszáma… haha. Ahogy azt Móricka elképzeli. Valószínűleg csupán a műsor után sokan, akik addig nem szavaztak, odabiggyesztettek egy magas pontszámot. És ŐK a célközönség. ŐK! Nem mi (mi csak megvárjuk a Showder Klubot vagy öklendezve elkapcsolunk) – bár kimondva, kimondatlanul mi is megnézünk pár adást.
Mint sokan mondták, nem a Benkő a hülye (illetve valahol az, mert rohadvt keveset kért), sem a nézők (legalábbis nem lettek hülyébbek, mint eddig), hanem a résztevő nők!
EZ az önkritika teljes hiánya. Nem kell szégyellnie magát Benkő-Kinnkőnek, aki gondosan és konzekvensen építgeti celeb-imagét a dzsungeldzsumbuj óta, sőt az RTL-nek sem kell, mivel sajnos ezt nézzük (bár kíváncsi lennék, milyen adatokat hozna nálunk egy olyan közszolgálati tévé, ami egész nap vetélkedőket, dokumentum-, és művészfilmeket ad: avagy azokat a dolgokat, amit a „fórumozói értelmiség” általában követel), hanem a szereplő nőknek.
A legveszélyesebb ez a kisebbségi komplexusos, exhibicionista, figyelemre váró embertípus, aki hajlandó magát és akár családját is lejáratni pár fillérért és némi közszereplésért (gondolok én most a Széf és a Párbaj résztvevőire). A lehető legdestruktívabb emberfajta.
A baj nem a műsorral van. Nem azzal, hogy nézik. Azzal, hogy van olyan nő, aki hajlandó a nevét adni ehhez.
Egyébként meg Benkő karikacenzúrás elképzelésével ha korlátozottan is, de egyet kell értenem.
Az utolsó 100 komment: