Kibaszottul unom már ezt a mellényezést. Tudjátok, miért? Mert pontosan tudom, hogy nem lesz belőle semmi.
Vonának be kell mennie a kis mellénykével, különben echte politikai miniöngyilkosságot követ el, és eddig politikája alapján azt gondolom, be is fog menni. Na de mit fognak csinálni a többiek?
Lószart sem. Tudjátok, miért gondolom így?
Mert mindenki közleményezett meg felszólított meg tiltakozott meg javasolt. Normális körülmények közt mindenki legyintene és bohókás természetességgel kísérnék ki Vonát a teremből. Most nem kezdek el azon vitázni, törvénysértés-e vagy sem, és mit lehet belemagyarázni a mellényügybe, mindenesetre amíg a nyilvánvaló provokáció azt jelenti, hogy szembe megy a szabályokkal, a mellény minden körülmények közt kivezetést ér. Aztán utólag lehet majd vitázni és nyavalyogni. Na, akkor jöhetne el a közlemények ideje.
Nem most.
Mert a tény, hogy már most mindenki hőbörög, azt jelenti, hogy már idő előtt kenegetik a szart. Mondom, egy vállrándítással elintéznék és magasról tennének a dologra, ha tudnák, hogy Vonát úgyis kivezettetik. De nem, pontosan tudják, hogy pont az a két golyócska hiányzik a gatyákból, ami egyébként a politikusi élethez és egy ország vezetéséhez elengedhetetlen lenne. Szomorúan látom, hogy egyelőre csak Vona alsójában lehet találni két földimogyorójellegű objektumot, meglátjuk, mi marad belőle négy év múlva. Remélem, Orbán Viki, a nagy focista majd rám cáfol, de őszintén szólva nem bízom a dologban.
Megy a nagy pofázás. Már látom lelki szemeim előtt, ahogy Vona szigorú arccal belép az ülésterembe, rajta a sokszor vizionált mellény. Hosszas sugdolózás kezdődik a padsorokban, Lendvai idegesen gyűrögeti a zakót az ölében. Eltilitolizik gondolatban: felszólaljon-e, csináljon-e valamit a zakóval és Vonával, vagy se? A többiek fejében ugyanez játszódik le, majd arra jutnak: majd a Fidesz csinál valamit a dologgal, ha akar.
Vona leül. Most már tudja, hogy nyert ügye van, a pillecukor keményebb ezeknél. Csak a pofájuk nagy, majd az ülés után megint kiadnak három tonna közleményt és ezzel le is tudják a dolgot. Vona a saját embereinél ezzel egy nagy jópontot szerez, a többieknél meg a hitehagyott fasisztázók egy újabb aprócska lépést tesznek afelé, hogy otthon maradjanak az országgyűlési választásokon.
Az ülés lemegy, a zakót többé nem látja senki. Természetesen a mellényt sem.
Előbbit talán Lendvai unalmas óráiban felpróbálja.
Kimiccól