Az emberek hülyék

Napjainkban a telefonos játékokra csak az unatkozó kisnyugdíjasok és a retardált, Lipótba illő emberek jelentkeznek. Meg természetesen az emberiséget megszámlálhatatlan mennyiségben rohasztó, bekategorizálhatatlan hülye.

A telefonos játék alapötlete egyszerű, mint a pofon. Adott egy könnyű feladvány. Ha tudod a választ, betelefonálsz. Ha jó a válasz, nyersz. A koncepciót azonban egy nem várt logikai csavarral bonyolítja meg a Telemédia Kft. és a hozzá hasonló pénzhajhász barbárok gonoszul kreatív gyülekezete: nem engedik be a hívásokat. „Vonalnyitás” és „próbálja többször”, illetve „megszakadt a vonal”. Az ilyen és ehhez hasonló módszerek fejlődése nagyon leegyszerűsítette a telefonos játékok forgatókönyvét: van egy gyorsan bekapcsolt kis nyertes, majd egy kicsit lassabban bekapcsolt közepes nyertes és onnantól a műsoridő végéig a nagy nyeremény áhítatában ülő nézők ipari mézesmadzaghúzogatásnak való kitétele. Az időt húzzák, majd most, majd most betelefonálnak.

 

A műfaj annyira működőképes, hogy megéri éjféltől hajnali kettőig is tartani néha egy-két különkiadást. Egyszer végignéztem egyet. Szeretném azt mondani, hogy tajtrészeg voltam vagy még nem múlt el a kokain hatása, de nem: teljesen józanul, ép elmém birtokában végignéztem azt a szart. Nem tudom, mi volt velem – valószínűleg nem volt elég érdekes az internetes kártyaparti.

 

Két kérdésem van az unalomig rágott téma kapcsán. Egy: miért nem koppint a kedveskék orrára az ORTT meg a Hiszékeny Nyugdíjasok Egylete meg a Fasztudjami Emberjogi Bizottság? Ha van egy kiskapu, amin ez a nyilvánvalóan félrevezető műsorágazat átmegy, miért nem módosítják a vonatkozó jogszabályokat?

Egyébként is érdekes, miért utal ki ilyen apró büntetéseket az ORTT és a hozzá hasonló szervek. Pár százezer/pár millió forintos büntetésekkel akarják kiszúrni a multicégek vagy a csalásaikból hatalmasat kaszáló konglomerációk szemét. Porhintés. Mondjuk én az ENSZ-t is egy sóhivatalnak tartom (az EU-t meg csak egy fokkal jobbnak – borshivatalnak). Úgy kell mintázni az ekkora méretű rendszereket, mint az Amerikai Egybesült Állatokat. Hogyan lehet működőképes egy olyan nemzetközi szervezet, aminek legfelsőbb köreiben csak 100%-os egyetértéssel lehet bármit is elérni? Ez bénította meg az ENSZ-t a hidegháború alatt is és szerintem napjainkban is van pontosan elegendő vitás kérdés, hogy félkarú óriássá alakítsa a szervezetet. Semmi értelme egy nagy és látszólag erős összefogásnak, szervezetnek, szövetségnek, társulásnak, ha döntésképtelen és ezáltal jelentéktelen. Ezt ne kezdjük el most. Az ORTT politikai nyomásra való érzékenységéből ítélve szerintem a Telemédiának is volt egy vagy több politikai összeköttetése. Ez azonban már csak az én spekulációm.

 

Következő: a műsorvezető. Azok a szerencsétlen, fékevesztett hülyék, akik a képességeikkel csak ide kerülnek. Én elismerem azokat az embereket, akik akár órákig tudnak fapofával hazudni a semmiről, pörgő nyelvvel újra és újra elmondva ugyanazt. És mégis, az összes ilyen ember egy ilyen műsorban operál, ahelyett, hogy például országgyűlési képviselők lennének (az egyetlen kivétel Valkó Eszter, aki szerintem még el is hiszi a műsor hamis premisszáját). Annak idején intelligens emberek kellettek ide is, még ha korlátozott jelleggel is (lásd a Kapcsoltamot és Rózsa Gyurit). Ma már Pörgőnyelvű Péteré a világ, aki szerintem sokkal többre vihetné a képességeivel. Lehetne biztosítási ügynök, enciklopédiárus, házassági vagy üzleti tanácsadó, ügyvéd… elvesztegetik képességeiket.

 

Napjainkban mintha kicsit visszaszorult volna Lalimanó és a többi szar áradata. Remélem, nem csak ideiglenes. Bizakodjunk egy szebb jövőben, ahol újra lesznek értelmes műsorok. Speaking of értelmes műsorok, a következő posztokban Angliába repülünk… ahol, mély megdöbbenésemre, vannak értelmes dolgok is.