Még akkori viszonylatban is szörnyen bugyuta reklámjaival zilálta a nézők idegeit,

Jellemző módon a reklámarcnak kikiáltott modell-lánynak kb. 2 centis szünet volt a fogai között.

Aki egyszer látta anno, az biztosan emlékszik rá.

Valahogy a mai napig ez az ormótlan áruház a régi idők mementójaként tekint le a környezetére, próbálva valahogy új idők szelébe kifeszíteni ősrégi vitorláját.

A jelenlegi üzemeltetők pár éve az elkerülhetetlen felújítás mellett döntöttek.

Ez a lehetőség maradt, a másik minden valószínűség szerint a lebontás lett volna. Akárcsak a jobb emlékezetű Skála áruház esetében.

Nos, a felújításnak már a jelzett új szellő jegyében fogtak neki.

Csak mellékesen és némi iróniával jegyzem meg, hogy annak minősége és végeredménye egyetlen formájában sem hazudtolta meg az eddigi Sugár-hírnevet.

Egyetlen dologban sikerült hozni a tervezett integrálódást az új piaci marketinghez:

Azokban a fránya mozgólépcsőkben.

A régi lepusztult kínálat és bolthálózat, őrületesen retró dizájn tekintetében nem volt már erő (vagy akarat) a változtatásra. De mivel az épület kapott egy újabb szintet, ez lehetőséget adott a 40 évnyi kényszergazdálkodáson edződött vezetésnek, hogy megcsillogtassa, mit tanult meg ezen idő alatt.

Az alapszituáció a legtöbb hasonló helyen adott.

Az emeletekre feljutás lehetőségét csak azoknak biztosítják, akik vállalják a mozgólépcsőzéssel járó szaglószervnél fogva vezetést is.

Általában úgy állítják össze ezen közlekedési alkalmatosság elemeit, hogy azok nem közvetlen egymás mellett kapcsolódnak, hanem bizonyos távolságra. Téve ezt azért, hogy a reménybeli vásárló minél alaposabban felmérhesse az éppen aktuális kínálatot a végtelen Canossa-járás közepette.

Ez többnyire nem is szokott feltűnni senkinek sem.

Igen ám, de a Sugár ebben is piros nyakkendős úttörőként egyedi megoldással lepte meg a „kedves” vásárlókat. A mozgólépcsők emeletenkénti egységeit az épületek két teljesen ellentétes végeiben helyezték el.

Teljesen döbbenetes módon, ha valaki fel szeretne menni a legfelső szinten lévő bankba vagy moziba például, akkor közel akkora távolságot kell megtennie a szintek között cikázva, hogy a Sugár törzsközönsége már fitnessbérletre sem költ.

Lifttel is fel lehetne menni nyilván, mondaná most valaki.

Persze, bár valószínűleg a teljes közönségnek csupán egy igen kis hányada lenne képes egy időben használni azt. Ebben a módszerben számomra az a leginkább megfejthetetlen, hogy miként képes egy a régmúltból itt maradt gárda ilyen szinte művészi ámde rusztikus módon az emberek tudtára adni: „olyan magasról teszünk rátok mint amilyen magasan szeretnénk mi ülni ebben a pillanatban és kizárólag a pénztárcátok illetve annak tartalmának mielőbbi ránk ruházása fontos a számunkra’.

Ezért még az sem érdekel bennünket, ha ez mindenki számára nyilvánvalóvá válik.

Tetszik, nem tetszik. Ez van.

Mint nem is olyan régen. Van fehér Trabant és kék Wartburg, esetleg barna Zsiguli. Annál is furább ez a szemlélet, mert a felújítás éppen előremenekülésként a teljes megsemmisülés alternatívájaként jött létre.

Hiszen azért a környéken nincs teljesen egyedül. Két oldalról körbeveszi az Árkád és a IKEA, előbbi parkolót és függőfolyosót adva hozzájárulásként.

Az IKEA pedig - mint marktingmentor - talán az ötletet kínálta fel a fejlődni vágyó öreg szomszédnak.

Tudjuk jól, milyen megpróbáltatás vár az Ikeában arra, aki nem ismeri a folyosók rejtett menekülőútjait, vagy annyira botor, hogy megpróbál visszafelé kihaladni svéd barátunk invitálásából. 

Ettől függetlenül járnak vásárlók a Sugárba.

Töredék annyian, mint egy hasonló intézménybe, de az igyekezet megvan bennük. Mennének ők, csak valahogy annyira nehéz eljutni a csúcsra. Magam is arra vetődök néha, de az emeleti szekciókat csak és kizárólag életveszély esetén vagyok hajlandó felkeresni…

Azt hallottam, hogy a vezetőség megint valami új dolgon töri a fejét. Mert ugye jön a karácsony és jó lenne a vásárlói rohamot meglovagolni.

Én szívesen adok egy ötletet.

Naponta 1-2 órára mozgólépcsők kizárólag felfelé haladjanak, ezzel elég jelentős mennyiségű potenciális fogyasztót lehetne csapdába ejteni.

Ez talán meghozza majd a várt forgalomnövekedést.

Ha már másképpen nem megy…